Szabadság az új Munka Törvénykönyvében
Hatályos: 2012. július 1. napjától
2012. július 1-től hatályos új Munka Törvénykönyve új alapokat ad az eddigi munkajogi szabályokat. A változás alól
a szabadságokra vonatkozó rendelkezések sem kivételek,
melyet az új jogszabály a 115.§-133.§ -ig szabályoz.
1.) Szabadság
A korábbi rendszernek megfeleően
megmarad az alap-és pótszabadságot együttes rendszere.
Az alapszabadság kiinduló mértéke marad a
20 nap, mely 3 évente 1 nappal emelkedik.
A megnövekedett szabadság továbbra is abban az évben jár először, amikor az érintett a meghatározott életkort betölti.
A régi MT 130.§ (2) bek tartalmazta, hogy mely időszakokra jár szabadság (pl: szülési szabadság időtartama, gyed első hat hóapjára...stb), ezzel szemben az új jogszabály arról rendelkezik, hogy
mi minősül munkában töltött időnek, mely alapján szabadság jár
(pl.: szabadság, szülési szabadság, gyermek ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, humán reprodukciós eljárás első 6 hónapja, hozzátartozó halála 2 munkanap...stb)
A szabadságot
továbbra is arányosítani kell,
ha év közben kezdődőtt a munkaviszony, valamint a fél napot elérő töredék napot egész munkanapnak kell számítani.
2.) Pótszabadság
A gyermekek után járó
pótszabadság rendszere megmarad
( 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap). Először a gyermek születésének évében kell figyelembe venni, utoljára abban az évben amikor 16 éves lesz.
Édesapának járó gyermek születéséhez kapcsolódó pótszabadság annyiban bővül,
hogy 1 gyermek születése esetén 5 nap jár, míg ikergyermekek esetén 7 napra bővül a kivehető pótszabadságok mennyisége. A 2 hónapos kivételre nyitva álló időtartam változatlan marad.
Az apaszabadságon felül egyéb - a gyermek után járó -
pótszabadság az apának akkor jár, ha az anya nyilatkozik, hogy nem veszi igénybe
a gyerek után az adott évben és az anya munkahelye az erre a célra rendszeresített, kitöltött formanyomtatványt aláírja. Tehát az egy gyerek után járó évi 2 nap pótszabadságot csak az egyik szülő veheti igénybe, de választás szerint ezzel élhet az apa is, az 5 nap apaszabadságon felül.
| Kiegészítés: a sajtóban, a hivatalos közlönyökben és a köztudatban is kétféle információ kering ezzel kapcsolatban. Egyesek azt mondják, hogy mindkét szülő külön-külön is igénybe veheti, míg mások azt, hogy ezentúl IS csak az egyik szülő, vagy akár megosztva a kettő. A szaktárcával folyamatos egyeztetést folytatunk, amint írásban is kapunk egy hivatalos választ erre nézve, tájékoztatunk Benneteket.Egyrészt az MT tervezett szövege így hangzik: 118. § (1) A munkavállalót a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. (2) A pótszabadság az anyát, illetve – a szülők döntése alapján – az apát illeti meg. A pótszabadság a szülők nyilatkozata alapján megosztva is igénybe vehető. De az új MT csak ezt tartalmazza: 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettõ, b) két gyermeke után négy, c) kettõnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nõ, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket elõször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésõbb a születést követõ második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Tehát az, hogy a szülők közül ki veheti a pótszabadságot igénybe, valahogy kimaradt. Évközben biztosan korrigálni fogják, mint ahogyan azt Giró-Szász András kormányszóvivő is beismerte, kissé elkapkodták a 2012-es Munka Törvénykönyvének szövegezését, és egy-két dolog részletes tárgyalása kimaradt belőle. A mi álláspontunk az, hogy sajnos csak az egyik szülő veheti igénybe. Azt még az MT tervezete sem tartalmazza, hogy mindkét szülőnek 2-2 nap járna. |
3.) Szabadság kiadása
A
szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki
előzetes meghallgatást követően.
Új elem viszont, hogy az eddigiektől eltérő a jövőben
a munkavállaló nem az alapszabadság ¼-vel rendelkezhet, hanem mindösszesen 7 nappal,
melyet maximum 2 részletben vehet igénybe és 15 nappal hamarabb kell jeleznie kivételi szándékát.
Megmarad az az elv, hogy legalább 14 napot összefüggően kell kiadni,
de az a szabály változik, hogy a munkáltató által elrendelt szabadságról szóló tájékoztatást a jövőben 30 nap helyett 15 nappal korábban kell a munkavállalóval közölni.
Szabadságot
az esedékesség évében kell kiadni
, viszont, ha a munkaviszony október 31-e után jött létre a munkáltató március 31-ig kiadhatja még.
Új elem
viszont, hogy ha a munkavállaló miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől még 60 napja lesz a munkáltatónak a kiadásra.
Továbbra is megmarad, hogy
kivételes gazdasági érdek vagy súlyos ok esetén a munkáltató a szabadság időpontját módosíthatja
vagy megszakíthatja és visszahívhatja a munkavállalót.
A felek megállapodása alapján a szabadság egyharmada az esedékességet követő év végéig lesz kiadható.
Kollektív szerződés alapján a szabadság egynegyede lesz kiadható március 31-ig.
4.) Szabadság megváltása
Az új törvény alapján
csak a munkaviszony megszűnésekor
lesz megváltható pénzben a szabadság.
5.) Betegszabadság
Marad
15 nap éves betegszabadság
, azonban üzemi baleset, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint
várandósság miatti keresőképtelenségre nem jár betegszabadság.
6.) Szülési szabadság
Marad
24 hét
, és általános rendszerében a korábbiakhoz igazodik.
Szülési szabadság
örökbe fogadás esetén is jár
, továbbá, hogy lehetőleg 4 hétnek a szülés előtti időre kell esnie.
Munkában töltött időnek kell tekinteni, azaz szabadság jár utána.
A gyermek
3 éves koráig a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult
, melyet munkavállaló kérése alapján kell kiadni.
Gyermek
személyes gondozására továbbra is jár fizetés nélküli szabadság
(gyes folyósítás ellett 10 éves korig, betegség esetén 12 éves korig)
Közeli hozzátartozó ápolása céljából marad a 2 év fizetés nélküli szabadság lehetősége, melyről a kezelő orvos állít ki igazolást.
Fizetés nélküli szabadságra való kérést 15 nappal korábban kell jelezni munkáltató felé.
